Az alapkőletételi ünnepségen Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár elmondta, hogy az akadémia megépítésével Sukoró válhat a hazai kajak-kenu utánpótlás központjává. Jelezte, hogy a utánpótláskorú versenyzők a kollégiumi szárnyban laknak majd és egyéni tanrend szerint tanulnak, ugyanakkor az akadémia a tehetségek menedzselése mellett módszertani központ is lesz.

Közölte, hogy a létesítmény bruttó 55 milliárd forint hazai forrásból valósul meg és a későbbiekben az állam fogja üzemeltetni. A komplexum 2024 harmadik negyedévében lesz kész - tette hozzá.

Juhász Roland elmondta, hogy a 19 ezer négyzetméteres főépületben lelátóval rendelkező, országos versenyek megrendezésére alkalmas versenymedencét építenek, de lesz benne feszített víztükrű tanmedence, multifunkciós tornacsarnok, szabványos méretű kézilabda-, röplabda- és kosárlabdapálya, konditermek, konferenciaterem, étterem, közösségi helyiségek és természetesen tantermek. A kollégiumban 66 szobát alakítanak ki, melyek közül tizennégyet kerekesszékes sportolók is akadálymentesen igénybe tudnak venni.

A másik, hétezer négyzetméteres épületben lesz a mérési központ, egy fedett tesztpálya, valamint a kajak-kenu és evezős hajók tárolója. A 137 ezer négyzetméteres udvaron műfüves labdarúgópályát, salakos teniszpályákat, rekortán futópályát, szabadtéri fitneszparkot és homokos strandröplabda-pályát hoznak létre.

Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a beruházás eredtileg a fővárosban jött volna létre, de a baloldali városvezetéssel nem sikerült megállapodni róla, így jött szóba Sukoró. Úgy vélte, sok évtizedes hagyománya van a vízi sportoknak a Velencei-tónál, azaz végül jó helyre került a fejlesztés.

Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szerint a minden idők egyik legeredményesebb magyar kajakozójának nevét viselő létesítmény új dimenzióba helyezi Magyarország egyik legeredményesebb sportágát, és Kovács Katalin a garancia arra, hogy élversenyzők fognak kikerülni az akadémiáról. Rámutatott, ma már semelyik sportágban nem dominálnak egyes nemzetek, egyre élesebb a verseny az érmekért, ami folyamatos fejlődést és a tudás még jobb átadását kívánja. A kiemelt akadémiákon ehhez minden feltétel adott - fűzte hozzá.

Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok, 31-szeres világbajnok kajakozó, az akadémia elnöke felidézte, hogy 11 évesen fogott először lapátot a kezében a Bp. Spartacus vízi telepén, s 19 évesen jött rá, képes lehet nagy eredményeket elérni. Ezért nagy célokat tűzött ki maga elé és mindent elért a kajak-kenuban, amit el lehet.

Mint mondta, szomorkásan tette le a lapátot a visszavonulásakor, de szeretné visszaadni mindazt, amit a sportágtól kapott. Eleinte nyári táborokat indított, majd nagyobb célokat tűzött ki, az álom pedig az akadémia volt, aminek kialakításában a miniszterelnök is támogatta.

Kovács Katalin úgy fogalmazott: "nem mindenkiből lehet élsportoló, nemzeti hős, olimpiai bajnok, de ha az életformája lesz a sport, akkor már bajnokká vált".

A névadó az alapkőletétel előtt élete első aranyérmét helyezte bele az urnába, amit éppen ott nyert, ahol a nevét viselő akadémia létesül.