Az értekezleten - amelynek célja az volt, hogy a honvédelmi tárca vezetői találkozhassanak a kiutazás előtt állókkal és közösen értékelhessék az elmúlt időszakot, valamint átbeszélhessék a jövőt illető elgondolásokat - Magyarország honvédelmi minisztere hangsúlyozta: az elmúlt évben a világ nem lett biztonságosabb hely. „Nagyon sok minden történt, ami csak annak a jelentőségét húzta alá, hogy az a hálózat, amit önök képviselnek, ami meggyőződésem szerint nemzeti kincsünk, az kiemelt szerephez jusson”- fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A tárcavezető hozzátette: az elkövetkező négy évben személyesen is kiemelt figyelmet fog fordítani a katonadiplomáciára, aminek oka, hogy a körülöttünk levő világ megváltozott, s ez a terület fontosabbá vált, mint valaha.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf az orosz-ukrán háború kapcsán rávilágított arra, hogy a katonai helyzet mellett mind a gazdasági, mind a kulturális, mind pedig a diplomáciai viszonyok lényegesen átíródtak. Hozzátette: minden erővel arra kell koncentrálni, hogy hazánk a háború közvetett következményeit is – mint például az energiaválság, a háborús infláció, ami Magyarországra is begyűrűzött már - kezelni tudja és azokkal is szembe tudjon nézni. Mint mondta: a szomszédunkban zajló konfliktus várhatóan hosszabb távon is velünk marad. Emlékeztetett, Magyarország álláspontja változatlan: hazánk továbbra is humanitárius segítséget nyújt ebben a konfliktusban, ami egyébként az ország legnagyobb ilyen jellegű akciója, hiszen már 800 ezer menekültet fogadtunk be és segítettünk. Halált okozó fegyver továbbra sem haladhat át a magyar-ukrán határon. Kijelentette azt is, hogy a NATO melletti elkötelezettségünk továbbra is töretlen, Magyarország egy fontos, elkötelezett és elismert tagja a szervezetnek. Kiemelt példaként említette azt a zászlóaljharccsoportot is, amit hazánk elsőként állított fel és amihez már amerikai katonák is csatlakoztak. A jövőben pedig tervezetten olasz, török és montenegrói csapatokkal is bővül.

A GDP 2 százalékának honvédelmi költségvetésre fordítása kapcsán Szalay-Bobrovniczky Kristófjelezte: az eredeti 2024-es tervekhez képest már jövőre elérhetjük a NATO által is kívánt értéket. Ezen belül a védelmi eszközökre fordított arány is kiemelkedően magas lesz.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szólt arról is, hogy továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a déli határra, hiszen folyamatos, egyre növekvő nyomás nehezedik az ott szolgálatot teljesítő katonákra és rendőrökre. Hozzáfűzte: a jövőben további nemzetközi missziókban való szerepvállalás is várható. „Ennek több oka van, de a legfontosabb az, hogy az olyan kihívásokat, amikről korábban beszéltem – illegális migráció, terrorizmus – ott kell kezelni és megpróbálni távol tartani Európától és ezen belül Magyarországtól, ahol keletkeznek” – jelentette ki.

A miniszter hangsúlyozta, hogy hosszú idő után először saját védelmi stratégiát követünk, ami nagyon nagy érték. A nemzeti szuverenitás garanciája pedig egy jól felszerelt, kiképzett, önkéntes alapon szerveződő, nagy létszámú, tekintélyt parancsoló létszámú, magabiztos és ütőképes nemzeti haderő. Ennek a felépítésén dolgozik a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség közösen.

Az évente megrendezett tanácskozáson Szalay-Bobrovniczky Kristóf mellett jelen volt dr. Vidoven Árpád közigazgatási államtitkár, dr. Maróth Gáspárvédelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkár, dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint dr. Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Igazgatóság igazgatója is.